Erior, már a posztod puszta terjedelmével elriasztasz innen mindenkit:)
Én azért végigolvastam.
A probléma gyökere szerintem az, hogy az alkotók az 5. fokot a leírás szerint már legendary szintnek szánták, amiből 1-2 van egy évszázadban. A gyakorlatban, játéktechnikailag meg mégis egészen kommersz fok lett belőle. A varázsló pl. dobhatja a kukába a fele mágiáját, ha nem vesz fel egy rahedli skillt 5. fokon.
Ezzel az erővel odaírhatták volna, hogy 5. fokú számtan/mértannal csak az évszázad matekzsenije rendelkezik, plusz minden varázsló 4. szint felett:)
Esetleg tényleg alkothattak volna egy legendary szintet is, mondjuk az 5 felett egy hatodikat, szigorúan NJK-k részére, hiszen egy sokoldalúan képzett kalandozó soha nem tud úgy elmélyülni valamiben, mint egy szakbarbár. Arra már tényleg mondhatnánk, hogy az "az évszázadban 2 ha akad" szint, a varázslók meg nyugodtan rohangálhatnának az 5. fokú szarságaikkal, senkit nem zavarna. Természetesen az ilyen baromságokat, mint az élettan/alkímia 5. fokánál leírtak ( mágia nélkül csinál élőlényt, meg fából vaskarikát) is a legendary szintre értelmezném, és nem az 5, hanem a 6. fokkal járna, ergo JK-knak ki van csukva.
Ezt mi kb. így is játsszuk, ez ilyen hallgatólagos háziszabály. Másként nehéz lenne elképzelni Ynevet. Minden, ami a JK-k tudásán túl van (toroni Hatalmasok, meg pyarroni fehér páholy tudománya), az túlmutat az 5fokú képzettségrendszeren.
Ami a másik kérdést illeti, hogy mennyire valósághű rögtön magas fokú képzettséggel indítani, szerintem van benne realitás. Kb. úgy képzeljük el, mint azt a két diplomás pályakezdő tűzoltó kollégát, aki a posztgraduális szakmérnökképzés után került a katasztrófavédelemhez, és mivel sok papírja volt, rögtön magas beosztásba. Gyakorlata viszont még nem volt semmiben. Hát kb. ilyen az, ha 4. fokú fegyverhasználatod van és nulla HM-ed.
Utolsó módosítás: Zaraken
(2015-12-05 11:58:40)
Válasz Erior
#17 üzenetére.
Nem szeretnék vitázni, kioktatni ,vagy lehurrogni senkit ha valamelyik mondatom így lehet értelmezni bocsánat nem szándékos én mindössze szeretném a véleményemet hozzáfűzni az olvasottakhoz. Az alapkérdéshez kapcsolódóan valóban kisebb jelentősége van a Hm-nek mi azt sokan írtátok is és csak a fegyverhasználatról beszéltetek én hozzátenném még a pajzshasználatot mivel a Hm nem csak TÉ ből áll. A közepes pajzs ugye 35 VÉ-t ad forgatójának , 35 hm ugye 70 Kap míg egy 3. fokú pajzshasználat oktatással mindössze 6 kp asszem ami sokkal jobban megérni. Összességben hasznos ilyesmivel indítani akár tápolásos akár „hagyományos” karakterfejlesztésben. Bér kissé elhanyagolható a Hm de többet ér ha nagyobb távlatba nézve. Mivel ha egy átlagos harcost nézünk aki 4-4 hm el erősíti TÉ és VÉ jét az 5 szint alatt 20 TÉ és VÉ ami nem sok de az amit 1. Tsz en megszerzel azt kinövöd mivel ellenfeleid csak erősödni fognak. Szóval mondhatnánk úgy is hogy a fejlettségedhez képest szinten tartod magad amitől bár nem leszel mindenható de mondhatni ugyan úgy érdekes lesz minden szinten 1 harci jelenet. A kell e hm az magasabb fegyverhasználat hoz kérdésben azt gondolom lehet normális szabályt alkotni mert hiába nincs korlátozva így nem lenne különbség a veterán harcos és az említett 1. szintű Sogronita között. azt mondanám 1. tsz-en hm-re költés nélkül 3. fokra lehet felfejleszteni mivel az kb annyit tesz hogy megtanítanak a gyakorlatozás közben mestereid hogyan tartsd a fegyvert hogy védekezz vele milyen teknikával legyen dinamikusabb a mozgásod (1.fok).Az alap kiképzést követően a sok gyakorlással kitapasztalod némi mentorálással hogy tudod a fegyvered súlyát, támadófelületét, méretét kihasználni és előnyödre fordítani a küzdelem során(2. fok) . a 3.fokot azt képviseli aki nagy tehetséget mutat az adott fegyvercsalád és különösképpen egy bizonyos fegyver forgatásában, aki olyan hatékonysággal és dinamikus mozgással használja gyilokszerszámát amit tanítói is csak ritkán látnak ami veterán harcosok sajátja.(megcsillan a tehetség és ha a karakter célja az 5. fok jó kezdés). miután bizonyítja rátermettségét (kinek miféle fajta kalad) kiérdemli mestereinél a különböző speciális taktikák , fortélyok elsajátításának lehetőségét(4.fok)tapasztalat szerzés közben pedig biztos akad 1-2 hm amit esetleg ráfordít a nagyobb hatékonyság eléréséért(A harctéri gyakorlat 3.szintje szerintem ezt szintén biztosítja mivel az össze harci helyzetben megtudod állni a helyed). 5. fokot pedig én úgy képzelném el hogy ellehessen érni de mondjuk legyen olyan képzettség amit nem fejleszthet ki emellé. pl vértviselet,pajzshasználat) amit azzal magyaráznék : mivel valamilyen módon(évek kemény munkájával 2-3 társával megalkotnak egy afféle újstílust)elérte ezt a fejlettségi szintet, harcban csak a fegyverében bízik csak a eszköze VÉ -jére támaszkodik nem bízza életét holmi pajzsra és nem jártas a vértezetek tökéletes kihasználásával mivel csak ellenfelére figyel és a tudására támaszkodik. Az 5. fokon ismert képzettségek számának kérdésében azt mondanám 1-2 nél több ne legyen …. javarészt oktatás bónusz nélkül fejleszti ki a karaktered szívét lelkét beleteszi szinte megszállottan üldözi a célt(az adott képzettség 5. fokát) ha elérte hiába vannak más vagy nagyobb céljai ezután erre a tudásra fog támaszkodni és ezáltal válik legendás kalandozóvá Yneven.(annyival lehet még kissé korlátozni hogy nem lehet különbféle szakértelmeket tanulni hanem az első legendás képzettségedhez kapcsolódnia kell de ez csak ötlet km függő). azt még megjegyezném kivételnek hogy pl ha valaki kitűzi célul hogy új varázslatot alkot legyen most 1 tapasztalat varázsló mondjuk a Boszorkánymester ahhoz hogy ezt elérje Kell a Tap. Mág 5. fok és amellett egy hozzá kapcsolódó másik 5. fokú képzettség. ezt én kivételnek vélem mivel betartja a kiötlött szabályt de szükséges hozzá. pl ha új nekromatikus hatást szeretne kidolgozni ahhoz kell a Tap.Mág 5. fok – Nekromancia 5.fok – Élettan 5. fok . Magasmágiánál ugye kell a ősnyelv is de hogy specializálódhasson kell 1 másik legendás tudás. tehát a követelmény ne számítson bele a limitbe. A tudatlan karakter részhez csak annyit tennék hogy persze szükséges többfajta 1.fokú tudás de én úgy gondolom azt csak a kalandok során derül ki mire is lesz szüksége. Ha olyan kalandba botlik ahol úszni kell ott megszívja de tapasztal vele aztán a legközelebbi elkerülése érdekében tanul úszást. De ha te a sivatagban nősz fel de elővigyázatosságból tanulsz úszni és a km-ed olyan kalandot talál ki ami végett eszedben sem lesz elhagyni a homokdűnék tengerét felesleges volt tanulni. Elhiszem hogy ha nincs csomózásod nem tudsz megkötözni valakit de attól lesz izgalmas a játék ha háttértudás nélkül megtudod oldani az eléd kerülő nehézséget (akár az életben)ha nincs egyéb készséged azt pénzzel, fenyegetéssel, zsarolással tudod esetleg helyettesíteni. Amit nem tudsz máshogy sehogy sem megoldani akkor tanulj. Ha valaki ezt nem így gondolja annak az alap pakk elsajátítása marad és eldönti specializáltan halad vagy minden elsajátít világi szinten. Ha valamit nem gondolok jól azt kérlek írjátok meg.
Gyépétlenítő pakk? Jól hangzik:)
A kalandozókat én úgy képzelem el, hogy alapvetően normális emberek, mint bárki más, csak van bennük egy "lelki mutáció", egy ellenállhatatlan késztetés, hogy ne bírjanak egy helyen ülni a seggükön. Folyton új utakat és kihívásokat keresnek. Azért válhatnak idővel hatalmassá, mert mindenki másnál többet látnak a világból, és gyorsabban fejlődnek.
Első szinten azonban még nulla tapasztalattal rendelkeznek, frissen kerültek ki a harcos/varázsló/stb. iskolából. Az alapos kiképzés miatt jó képességeik (átlag 13,5) és skilljeik vannak, de még zöldfülűek. Varázslók esetében ez tényleg annyit jelent, hogy 10 évig ücsörögtek egy bentlakásos iskolában és semmit nem láttak Ynevből. Persze teljesen más egy vándor dalnok, aki a mesterével már kiképzése alatt bejárta a fél világot. Igen, nála például valóban odaírhatnák, hogy kapásból megkapja a számtan-mértan, csomózás, értékbecslés, szexuális kultúra, stb. első fokát, hogy ne kelljen vele vacakolni.
Kalandozók esetében még az úszás, lovaglás, írás-olvasás szentháromság számít alapnak. De azt se felejtsük el, hogy Ynev világán az írás-olvasás korántsem olyan elterjedt, a többség analfabéta. Az addig oké, hogy aki kalandozni indul, az hamar megtanulja, de fordítva már nem igaz, hogy csak az indul kalandozni, aki már tud. Így meg simán elképzelhető, hogy valaki első szinten még nem tud írni. Ugyanígy egy dzsad az Ibara kellős közepéből nem valószínű hogy tud úszni, amikor az általa eddig látott legnagyobb összefüggő vízfelület a teveitató vályú volt.
Csak azt akarom kihozni ebből, hogy bár a legtöbb játékos a saját jól felfogott érdekében valószínűleg hamar felszedegeti ezeket a gyépétlenítő skilleket, azért egyáltalán nem kizárt, hogy valamelyik karakternek első szinten még hiányzik valamelyik.
Kérdésedre válaszolva én a Magus ET alapján tanultam meg szerepjátékozni, és bár mást is kipróbáltam, 90%-ban ezzel játszottam. Ezért indulok ki az ott leírt meghatározásból, miszerint a kalandozó lét egyfajta lelkialkat, belső késztetés.
Hogy hogyan dobunk képzettségpróbát? Általában sehogy. A könyv elég jól leírja, hogy melyik fok mire jó, és mire nem, az alapján a KM kábé belövi, hogy sikerült-e. Esetleg mond egy százalékot, hogy szerinte mekkora esélyed van rá, a körülményeket figyelembe véve. Vagy a százalékot nem is köti az orrodra, csak magának kidobja. Ez még mesélőnként is változik, mivel váltott meséléssel játszunk. Általában amúgy ragaszkodunk a szabályrendszerhez, de a képzettségpróba nagyon el lett rontva, ezért ezt a szabályt inkább hagytuk a francba.
Holmi félistenekkel én sem elégszem meg soha, minimum kétharmad, esetleg háromnegyed. :)
Érdemes lenne az oldalra csinálni egy olyat, hogy "gyépétlenítő pakk" és aki azt benyomja, egyből felvesz neki a rendszer minden hiányzó képzettséget, ami ahhoz kell, hogy a karaktere ne legyen gyépés. Csak mert engem pl frusztrál minden karakternél, beállítani azt a tucatnyi első szintű mókusságot, ami 99% úgysem fog elő kerülni. Bár ha valamiből van 16-18-as tulajdonságod, igazából ott a képzettséget felvenni, már specializáció, azon a téren már a hajszálai közül kivakarja a próbát a karakter.
Amit mondasz hozzáállás kérdése, és legjobb tudomásom szerint a MAGUS hozzáállása, hasonló mint a DnD-é miszerint a Kalandozók, az átlag emberekhez képest valóban magasabb rendű lények. Például ezért is van, hogy egy átlagos embernél már nagyon dúrvának számít a 14-es tulajdonság, egy Kalandozó kaszthoz viszont úgymond felvételi követelmény, és akkor abban még nem vagy kiemelkedő! (Hasonlíts össze száz karaktert, hogy megkapd egy kalandozó lovag átlagos erejét.)
És itt jön az is, hogy ha kalandozol már néhány éve, sokat láttál, sokat szagoltál, és együtt utaztál, mindenféle más kalandozókkal, nincs olyan, hogy az az alappakk amit mondtam ne ragadjon rá az emberre, már a II. nehézségnél nem bonyolultabb dolgokból. Elvégre a tapasztalati pontot pont tapasztalatokból szerzed, vagy mi. :)
Tehát nem csak első szintről beszélek, mert első szinten még jó néhány karakterkasztnál, jobban belegondolva, elképzelhető, hogy nem ragadt rá a világi tudás, mert eddig a rendjénél, mesterénél tanult az illető. (egy "átlagos" bárdnál, tolvajnál, harcosnál, lovagnál, boszorkánynál mondjuk szinte elképzelhetetlen, hogy ne bírjon világi ismeretekkel, hiszen szakmájába tartozik)
Persze én nem vitatom el a középkori parasztok hozzáértését, és élettudományát, de az életük mégiscsak egy monoton ciklus, ami körülbelül évente ismétlődik, tízévente megszakítva egy esküvővel, vagy rablótámadással. Míg egy Kalandozó, vagy egyéb tudós fő, napról napra szerezhet új tapasztalatokat.
Most olvasom a Monte Christo Grófját - zseniális, brilliáns, mestermű, mindenkinek ajánlom - ott nagyon kijön, hogy mi a különbség a között, hogy ha valaki tanulással tölti az életét, vagy a között, hogy ha valakinek meg is kell élnie közben valamiből.
Amúgy a te hozzáállásod is megértem, egyébként Maguson kívül, milyen rendszereket ismersz?
Olvastam egy ETK-ra épített, de amúgy ÚTK-ra is jó, alternatív képzettségpróba dobálási rendszert, amit online jelenleg nem találok, de ha Darien vagy valaki aki tudja mire gondolok belinkeli, akkor majd jól itt lesz. :)
Leírnád, hogy ti hogy dobtok képzettségpróbát?
http://lfg.hu/comicmaker/post/member?name=Aldor_a_harcias&mid=33665
Ezeket olvassátok el, hatalmas. XD
Utolsó módosítás: Callinicus
(2013-01-04 15:37:44)
A képzettségpróbákat illetően igazad van, mi nem is használjuk az erre vonatkozó szabályt. Csak a képzettség fokát nézzük, nem a hozzá tartozó képességet.
"Egy első szintű kalandozó KP-ból kb megalkotható egy átlagos parasztnak, ami valahol nevetséges."
Ez az csak azért tűnik nevetségesnek, mert megszoktuk, hogy a fantasy világban a kalandozó a félisten, a paraszt meg csak valami utolsó, lenézendő kaszt. A valóságban a parasztok elég sokoldalúan képzett emberek voltak. A földművelésen kívül értettek egy csomó dologhoz, maguk készítették az ételüket, a ruhájukat, a házaikat, és az egyszerűbb szerszámaikat. Szerintem simán elképzelhető, hogy egy meglett korú paraszt több KAP értékben tudjon képzettségeket, mint egy első szintű kalandozó.
A magam részéről nem adnék meg minden apró 1. fokú képzettséget a karaktereknek. Szerintem jó, hogy szabad kezet kaptunk, és mi döntjük el, mit akarunk felvenni és mit nem. Pl. szeretnél egy tipikus nagyon buta barbárt, aki kettőig sem tud számolni. Nincs más dolgod, egyszerűen nem veszed fel a számtan/mértan 1. fokot. Egy-egy ilyen, szinte létfontosságú képzettség elhagyása ugyan nagyban megnehezíti a dolgodat, de színesíti a játékot. Aki meg csak azért nem vette fel, mert valami überbrutál tápolós képzettséget vett fel helyette, és nem maradt KAP, annak a KM nyugodtan keserítse meg az életét:)
Igen, igazad van, hogy első szinten a fele kp ezekre az alap cuccokra megy el, de ne akarjunk már 1. szinten félisten karaktert.
Van valami abban amit mondasz, bár ha lefegyvereznek, és az ellenfél meg olyan fegyverrel tud jönni, ami számára a kedvező, úgy is megdöglesz, mert HM-ből nem éred fel azt a bónuszt ami neki van.
Ja és ha egy mesterfokkal kapsz +1 gyorsaságot vagy ügyességet, az közvetve kapásból +3 HM is, vagyis olyan mintha még 6 KAP-ot ráköltöttél volna. Ráadásul ha egy-két fegyvert tudsz mesterfokon, azzal egy-két fegyvercsoportot tudsz közepesen is, a pusztakezes harc meg nem drága igazán.
A termelő képzettségek, főleg ha alapból kap a kaszt, meg pár szint alatt bőségesen behozzák az árukat, lényegében ingyen vannak.
Azt meg én is felfedeztem, hogy ha a karakternek nincs meg gyakorlatilag minden világi képzettség, meg még néhány egyéb, akkor gyakorlatilag fogyatékos valamilyen szinten. Olvasgasd végig az összes első fokot, a legtöbbje meglenne bármelyik embernek, valószínűleg Neked is, sőt ha hagyomány-őrzöl vagy mondjuk rendszeresen mész több napos túrákra, akkor magasabban is. Egy első szintű kalandozó KP-ból kb megalkotható egy átlagos parasztnak, ami valahol nevetséges. Főleg, hogy ha próbára kerül sor az adott témában, igazából a tulajdonság fog számítani, maga a képzettség vajmi keveset számít! Márpedig mesterfokokkal lehet jól tulajdonságot növelni.
Ha 17-es tulajdonsággal, van 1. fokod, az olyan mintha 14-essel 4. fokod lenne.
Az meg nekem nem egyértelmű, hogy képzetlenül valamihez mennyire tudsz hozzászólni, milyen módosítója van annak? Lehet, hogy csak nem emlékszem. De ha rossz a kapcsolt tulajdonságod, mondjuk 12-es, hiába van mesterfokod a témában, - plusz KP - vagyis hiába gyúrt a karakter egész életében arra, hogy ő valamiben ász legyen, csak azért mert nem "tehetséges" a témában, nemes egyszerűséggel, esélye sem lesz egy 16-os tulajdonságú újonccal szemben.
De ha arról van szó, hogy átvernek-e a piacon, hát ha egy 14-es tulajdonságra felveszed az 1-es értékbecslést, van rá dobásnál 30% esélyed, hogy nem ismered fel a rohadt almát. :)
Ez már kicsit túlmegy a HM-en, de hasonló része a rendszernek. A legtöbb kasztnak, - akár az összesnek - simán járna egy tucat első fok, mert egyszerűen 20 éves korára össze szedi az ember, ha nem szerzetesként él, vagy remeteként, hanem mondjuk kalandozik már, mondjuk két hete.
Két nyelv is legalább indokolt kéne legyen, nem felvetetni, megadni karakteralkotásnál.
A másik lehetőség, hogy ezeket kötelező szinten fel kell vetetni a reaális karakteralkotás szent nevében, amely esetben, nyugodtan számoljunk mindig egy szinttel magasabb karakterekkel, mint amit alapból terveztünk volna.
Utolsó módosítás: Callinicus
(2013-01-03 23:34:28)
Válasz Zaraken
#11 üzenetére.
Egyetértek veled!
Tetszik, hogy valaki életszerűen játszik.
Válasz Zaraken
#11 üzenetére.
A felvetés elvileg jogos, hogy játéktechnikailag kedvezőbb gyorsan kimaxolni a tápot adó képzettségeket, ám tapasztalataim szerint aki erre hajt, az semmi máshoz nem ért. Márpedig a kaland -jó esetben- nem csak az ellenfél minél hatékonyabb lehenteléséből áll. Kell tudni úszni, lovagolni, írni-olvasni, stb. Egy csomó olyan képzettség van, amit ha nem tudsz legalább egy minimális szinten, akkor nagyon ráfázol. Értékbecslés 1 és számtan-mértan 1 nélkül pl. úgy vernek át a piacon, ahogy akarnak. Csomózás 1. fok nélkül nem tudod megkötözni a foglyokat, ésatöbbi.
A karakteralkotást én is úgy kezdtem, hogy a felderítő fejvadászommal nagy lelkesen felírtam magamnak a fegyverhasználat 4-et, aztán sehogy nem jöttem ki KAP-ból, így vissza kellett vennem 3-ra. Ráadásul enoszukei a kari, ezért a pyarroni nyelvre is egy csomó KAP-ot el kellett basznom, hogy egyáltalán szót értsek a kalandozótársakkal. Játéktechnikailag nyilván jobban megérte volna eleve pyarroni fejvadászt alkotni, akkor ezt megspórolom. Csakhogy: enoszukei karaktert kijátszani már önmagában annyira fílinges, hogy a jó szerepjátékért egy valag tp-t kaptam, így szerintem bőven megérte.
A HM felesleges? Ha úgy vesszük igen, mert jó esetben a saját fegyvereddel harcolsz, amit jól tudsz használni. De mi van rossz esetben? Ha pl. lefegyvereznek, vagy hátulról támadnak, így a fegyver VÉ-je nem érvényesül, stb? Ilyenkor csak az alap VÉ-dre hagyatkozhatsz.
A karakter nem attól lesz erős, hogy rohadt nagy harcértékei vannak egy bizonyos szituációban (kedvenc fegyverével a kézben, szemtől szembe közelharcban, csütörtök délután) hanem attól, hogy rugalmasan tud alkalmazkodni a genyó helyzetekhez is. Sötétben, puszta kézzel, a földön fekve, egy mosómedvével a fején sem patkol el könnyen.
Talán nem életszerű ha valaki kiszámolja, hogy jön ki jobban, de ha mondjuk tudom, hogy ha fejlesztek egyet a fegyverhasználatomon, akkor abból kapok egy csomó HM-et, akkor nem fogok direkt azért inkább HM-et venni, hogy gyengébb legyen a karakterem :D
Általában én első szinten a KAPok nagy részét, néha akár az összeset is képzettségekre költöm. Szerintem alap a 4. fokú fegyverhasználat (harcos jellegű kari esetében), és 1-2 szintenkénti bónuszt adó képzettség. Már csak azért is érdemes képzettséget tanulni az elején, mert ilyenkor még megkapod az oktatás bónuszokat. Később viszont ha elkalandozik a karakter másfelé, ott már ez egyáltalán nem biztos.
Mindezek ellenére azért nem mondanám, hogy nem használható a HM. Későbbi szinteken úgyis venni kell azt is.
Egyébként pedig attól, hogy valaki szeret jó karit csinálni, még játszhat hangulatra is. Én is szoktam fölvenni nem feltétlenül hasznos képzettségeket.
Az 5. fokú képzettségekről pedig a véleményem az, hogy akár első szintű kari is vehet föl, ha az előtörténete magyarázza azt. Ugyanakkor saját karaktereimnél sem szoktam és másnak se engedném, hogy túl sok(mondjuk 2-nél több) 5. fokú képzettsége legyen. Még magasabb szinteken se nagyon.
Utolsó módosítás: Pappi
(2012-10-14 14:21:42)
Viszont a játék egyik része a karaktered "menedzselése", hogy a mellett, hogy a lehető legjobban átadja, amit te elgondolsz, a mellett, még lehetőleg hatékony is legyen, hogy ne halljatok meg a mesében, akármennyire is mondja valaki, hogy hangulatra játszik, azért a sikerélmény sosem árt.
Ráadásul mindegy milyen megszorításokat csinálunk, a táperek úgyis táperkedni fognak, kombókat keresni, és szabályréseket, ez nem is akkora baj, mindenkinek megvan a maga játékélménye, és legalább van aki megöli a sárkánylícset (Dnd.)
komment folyt köv XD
"Ez nagyban függ a mesétől, a mesélőtől, és hogy "mire" készül a karakter."
Ezzel félig meddig egyetértek, de semmilyen helyzetben nem életszerű szerintem, ha valaki úgy készíti el és fejleszti a karakterét, hogy mindig kiszámolja, hogy hogyan használhatja fel a legoptimálisabban a KAP-jait annak érdekében, hogy a lehető legtöbb harcértéke legyen. Ez alatt azt értem, hogy megnézi mondjuk, hogy akkor kap több harcértéket ha felviszi 4. szintre a fegyverhasználatot, vagy ha ugyanazokat a KAP-okat harcértékekre költi.
Azért nincs értelme ennek, mert bár a JK-t irányító ember ki tudja számolni, hogy melyik az optimális, a karakter nem tudja saját magáról a pontos értékeit, ezért nem is tud ilyenekkel számolni. Legfeljebb mások tapasztalatai alapján lehet elképzelése arról, hogy érdemes kitanulni a fegyverhasználatot, és nem elég ha egyszerűen csak csatázik (tehát ezzel szerzi a hm-eket) egész életében.
Ez kicsit így van a való életben is. Senki nem tudja előre, hogy mondjuk hosszú távon annak van-e több értelme, hogy egy egyetemi BSc képzés után tovább megy MSc-re vagy nem megy tovább, hanem dolgozni kezd. Ha lennének a világunkat irányító KM-ek ők valószínűleg ki tudnák ezt számolni, mert ismernék a világ minden összefüggését. De mi játékos karakterek, sajnos nem tudjuk :)
Utolsó módosítás: Solo
(2012-10-09 21:24:26)
Válasz Callinicus
#7 üzenetére.
Ez nagyban függ a mesétől, a mesélőtől, és hogy "mire" készül a karakter.
Életútra, kampányra, kalandmodulra, versenyre, szerintem mind kicsit más hozzáállást igényel. Esetleg van-e valami közös koncepciója a csapatnak.
Egy remek példa, amit néhány napja játszottam, hogy valaki hozott egy 6. szintű harcost, aminek valami 150-200-as TÉ-je volt kétkezes karddal. Az illető gyakorlatilag ennyiből állt, ráadásul ember volt. :) Egy törpe harcos szinte már önmagában koncepció, de egy ember harcos messze nem. Nekem meg egy törpe harcosom volt, nem túl hatalmas koncepció, mivel nem volt kedvem túlgondolni a karaktert, volt neki vagy három szakmája, néhány 1. szintre felvett apróság, meg öt darab harcban használható 4. fokú képzettség. Amiből mondjuk az egyik a pusztakezes harc, amit csak azért vettem fel, hogy az övén hordott acéllal kivert szegélyű korsót, - a mesélő engedélyezte, hogy vasökölnek minősüljön, mivel ez egy nagyon különleges korsó, már nem kocsmai verekedésnek számított a használata :) - megfelelő szakértelemmel tudja használni, ha esetleg valaki belekötne, vagy valakibe belekötne a kocsmában.
Mind e mellett a legmagasabb TÉ-m 88 (vettem 20 TÉ-t HMből), 19-es erővel.
Alighanem összehasonlíthatatlanul jobban jövök ki, ha azt a 100 KAP-ot amit HM-re költöttem képzettségekbe fojtom, és akkor egy igen sokrétű harcost kapok, de ütköztem már bele olyan mesélőbe is, aki nem engedett mesterfokú fegyverhasználatot felvenni, ha nem vettem kellően sok HM-et, pedig a szabályzatban szó sincs erről, csak ezt ő így tartotta logikusnak. (Veszekedés lett belőle, mert én ezt utólag tudtam meg, és igen eltérőek voltak a nézeteink e téren.)
Szóval a játék szabályzata sok helyen lyukacsos, tisztázatlan, kicsit önellentmondásos, kicsit zöld, de a miénk! :)
Na ennek örömére mindenki nézze meg a Tanut. :)
http://www.youtube.com/watch?v=QbiwaRCp-Fk
Nem akarok beleszólni a vitába, de ha a számadatokat nézzük és az alapján fejlesztjük a karaktert akkor szerintem elindulunk a tápolás irányába, ami a játékélmény rovására megy, én például sokkal többre értékelek egy olyan karaktert akinek a "gazdája" a játékélmény szerint, esetleg életút szerint fejlesztette karakterét (mint pl. a harcos esetleg megtanulta az udvari etikettet, vagy orvoslást stb.), még ha ez azt is jelenti hogy kicsivel kevesebb a harcértékei.
Ha összehasonlítasz egy első szintű fejvadászt, vagy varázslót, egy ETK-s hasonlóval, az ETK-s megeszi reggelire. :)
Amúgy érdekeset mondtál. Bár némelyik képzettség még így is felvehető első szinten ötödik fokra, hisz nem kell hozzá mester.
Lehet rosszul emlékszem de azt hiszem valahol le van írva hogy az Iskolák tanítói 4.fokon tudnak oktatni, ergó 1.szinten nem tanulhat a karakter csak max 4.fokon egy képzettséget. Utána meg azér nehézkes 5.fokig elmenni mert ritka az olyan master aki ezt megtanítja nekik. Szerintem egy-két kemény kaland után meg lehet jutalmazni a legjobbakat olyasmivel, hogy belefutnak egy ilyen tanítóba és akkor meg van oldva a helyzet.
Nekem inkább az a problémám hogy még így is túl erősre sikerültek az elsőre megalkotott karaktereim (bár az ÚTK-hoz igazított Új Bestiáriumot még nem néztem).
Válasz Callinicus
#1 üzenetére.
Jó megoldások!
Én még azt is jónak tartom, ha a TP osztásnál felírjuk, hogy mire kaptunk TP-t.
És az abból kapott KAP-ot csak az adott képzettségek, készségek fejlesztésére lehet fordítani.
PL: 1-2 tsz-ig 2tp=1kap -- 2-3 tsz-ig 4tp=1kap
Kicsit bonyolult lehet elsőre, de nem az.
Igen, ezen a problémán én is sokat gondolkoztam. Sokan sajnos úgy csinálják meg a karaktert, hogy egyszerűen kiszámolják, hogy milyen módon lehet a KAP-ot a legoptimálisabban felhasználni, hogy a lehető legmagasabb harcértéke legyen a karakternek, ezért születnek olyan karakterek, akiknek 3. szinten már akár 3db 5. fokú képzettsége van.
Szerintem jó megoldás lenne erre, ha figyelembe vesszük a karakter életkorát, illetve valamilyen szint korlátot vezetünk be.
Minden képzettségnél ugyebár le van írva, hogy átlagosan hány év tanulás szükséges hozzá. Ha mondjuk a karaktered állandóan csak képzettségeket tanul, ezért alacsony szinten sok magas szintű képzettsége lesz, az azt jelenti, hogy valószínűleg szinte semmit sem tapasztalt a világból, csak tanul, tanul és tanul. Ezért nem lesz magas szintű, de nagyon sok mindent tudni fog. Ennek ellensúlyozására egyszerűen szerintem figyelembe kell venni az életkort. Ha valaki mondjuk 5. szinting szinte csak képzettségeket tanul, akkor lehet, hogy már olyan öreg lesz, hogy az életkorból adódó mínuszok már vonatkoznak rá.
Persze az elfeknél ez a módszer teljesen hatástalan. Ezért univerzális megoldásként azt tudom mondani, hogy minden kaland után a KM megmondja, hogy a kalandot figyelembe véve milyen téren mennyit fejlődött a karakter, és mennyi pontot oszthat el tetszés szerint. Továbbá a KM mondhatja azt, hogy nem találsz olyan mestert aki mondjuk 5. fokon megtanítja neked a Harctéri gyakorlatot, vagy találsz mestert, de az nem tanít meg mert túl fiatalnak és tapasztalatlannak tart, ezzel is kicsit korlátozni lehet a karakterek agyatlan képzettség mániáját :)
Utolsó módosítás: Solo
(2012-08-16 10:07:02)
Válasz Callinicus
#1 üzenetére.
Kis túlzással, de tényleg. A szabályrendszerben nincs megkötve, hogy mennyi HM-et KELL venned szintenként ahhoz, hogy lehessen mesterfokú fegyverhasználatod, ergo nem kell venni. És ez így is éri meg, felvenni egy mesterfokú fegyverhasználatot sokkal jobban megéri, mint HM-et venni helyette. Ez főleg alacsony szinten jön ki, egy 3. szintű karakternek még bőven jobban megéri felvenni harctéri gyakorlatot, fájdalomtűrést, mesterfokú fegyverhasználatot, mint ezek helyett HM-et venni.
Bezzeg mikor csináltam egy Sogron pap karaktert, egy jelképes fegyverhasználattal (Mesterfokú lángkard), hogy ha esetleg valaha fegyvert kéne használni, ne legyen teljesen herétlen. Aztán le lettem cseszerintve, hogy akinek nincs HM-e nem lehet mesterfokú fegyverhaszálata, mert nincs harci gyakorlata! De a harci gyakorlat a harctéri gyakorlat képzettséget jelenti szerintem, és ő gyakorlóteremben is szerezhette a képzettségét. De akkor meg már fejlődött volna annyit, hogy HM-jei legyenek, mondták erre. Miért nem lehetett ezt lefektetni a szabálykönyvben?
Ahogy az sincs, hogy hány mesterfokú és legendás (5.) fokú képzettsége lehet valakinek. Semmi sem tiltja a szabályrendszerben, hogy egy 1. szintű tolvajnak felvegyen az ember egy 5. fokú tőr használatot. Nálunk az a bevett szokás, hogy szintenként 1 db 4. fokot lehet felvenni (nem számolva a kultúrát, meg a nyelvet) illetve 10. szint alatt nincs 5. fok.